Minden orvosi kezelés sikerének egyik alappillére a bizalom. Ezt azt jelenti, hogy a páciens úgy vág bele a kezelésbe megbízik orvosában. Gondoljunk csak bele, hogy a fogszabályozó kezelésnek nagyon sok olyan aspektusa van, amely feltételezi, hogy kialakult ez a bizalom. Belevágna-e valaki egy több hónapos, vagy éves kezelésbe, ha nem bízik az orvosban, vagy betartja-e majd az orvos utasításait, ha hiányzik a bizalom?

Természetesen jönnek azért komoly kérdések. Hogyan alakulhat ki a bizalom egy, vagy két beszélgetés alatt? Attól, hogy meggyőzően beszél, még elszúrhatja a kezelésemet…

Hogyan válogassak bizalom alapján, ha az adott ellátási körzetben csak az egy adott orvos dolgozik? Akkor is kénytelen vagyok ott maradni, ha nem szimpatikus- gondolják sokan

Nyilvánvaló, hogy (sajnos) előfordulhatnak kényszerítő körülmények, ugyanakkor javasolt, hogy a leendő páciens mindent elkövessen, hogy kiderítse, leendő orvosa „kiérdemli-e” a bizalmat.

Az internet nagyon jó lehetőség arra, hogy rákeresünk az orvosra. Vannak-e publikációk, milyen a weboldala, vannak-e a fórumokon ajánlások? A környéken, ismeretségben vannak-e olyan páciensek, akiknek szépen alakult a fogsora, ismerősök ajánlják-e a rendelőt? Milyen tiszta a rendelő, milyen a hangulat? Hogyan beszél az orvos a szakszemélyzettel? Mennyire alapos az első konzultáció, mennyire kimerítő válaszokat ad a várható kezelésről? Tud-e az én kezelésemhez hasonlót mutatni a praxisában (előtte-utána fotók, minták). Válaszol-e email-re?

Remélhetően ezen a módon azért megtudható egy-két olyan információ a leendő orvosról, akibe bizalmunkat fektetni tervezünk.

Még egy megjegyzést a „körzetben az egyetlen kolléga, ha szimpatikus, ha nem” kérdésre. A fogszabályozás több hónapos folyamat, gyakran évekig is eltart. Nyilván a kezelések száma és az utazás távolsága is szempont. Ugyanakkor miután a kezelés során a leggyakrabb visszarendelés a havi 1 alkalom felvállalható egy távolabbi rendelő is, még akkor is, ha a kezelést az OEP-szerződött rendelők valamelyikében tervezi valaki elkezdeni.

Viszont végezetül le kell szögezni, hogy a bizalom kétoldalú. Az igaz, hogy az orvosnak ki kell vívnia a bizalmat és meg is kell tudni tartani, de a kezelés során és az a fogszabályozásra nagyon is igaz, a páciensnek is lesznek komoly feladatai. Amennyiben a páciens nem tartja be az orvos utasításait a kezelés ugyancsak sikertelenül végződhet. ( ld. a páciens felelőssége)

2006.10.16 – kezdődik a kezelés

2006.10.15-én elmentem fogorvosomhoz, aki Hermann doktor kérésére kihúzta a két felső négyes fogamat. Másnap reggel rögtön a Hermannorthoban kezdtem, ahol az eltávolított négyes fogakat esztétikus pótlással fedte be Hermann doktor. Itt szeretném megjegyezni, hogy ez olyan jól sikerült, hogy senki nem vette észre a foghiányt. A felső hármas szemfogaimra apró, szinte láthatatlan gombocskák kerültek, melyekbe be tudtam akasztani a szinte láthatatlan gumigyűrűket. A gumigyűrűk a hármas, kiálló fogak hátramozgását segítették elő.

Egyenlöre még nem kaptam meg a ragasztott készülékemet.

Azt már korábban írtam, hogy a mai páciens-orvos viszony alapja a bizalom, amit az orvos azzal tud többek között megalapozni, hogy rendelkezésre áll, különösen abban az értelemben, hogy a páciens számára szükséges információt mindig átadja.

Ugyanakkor a kezelés orvosi értelmében a kezelőorvos felelőssége ennél tovább is terjed. Ami még az információval kapcsolatos, az hogy a kezelés megkezdése előtt a kezeléssel járó lehetséges hatások, mellékhatások és rizikók ismertetésre kerülnek. Ezek után, amikor a páciens belevág a kezelésbe, egyfajta megbízási szerződés köttetik (még ha nem is mindig születik ennek írásos formája), amely szabályozza az orvos és a páciens feladatait és felelősségét.

Az orvos egyik fontos feladata a kezelés dokumentálása arról, hogy mikor mi történik a kezelés alatt. A dokumentáció része, hogy a kezelés előtt és alatt a szükséges vizsgálatok és röntgenek megtörténnek, ezeket az orvos tárolja. A páciens kérésére a röntgenek másolata kiadható, sőt ki is kell adni.

Az orvos köteles a pácienst tájékoztatni, ha a kezelés során valamilyen nem várt esemény történik és annak elhárítására lépeseket kell tenni. Amennyiben olyan változás történik, ami meghaladja az orvos képességeit, vagy szakmai határait, külső szakértőt kell bevonni. Az orvos csak hiteles eredetű anyagokat és kipróbált kezelési eljárást használhat úgymond a szakma szabályai szerint.

Elmondható, hogy mint minden orvosi beavatkozásban az orvos felelősséggel tartozik a kezelésért. Ugyanakkor nem győzőm hangsúlyozni, hogy az orvos önmagában nem képes egy fogszabályozó kezelést sikerre vinni, a siker feltételezi a páciens együttműködését is, amire visszatérek.

2009-04-28

A finombeállítás folytatódik. Hermann doktor kivette a felső ívemet és beálitotta úgy, hogy  a kettesem felálljon és a felső hármasaim szépen mozduljanak hátra.

Szóba került készülékem levételének időpontja. Gábor említette, hogy mielőtt leveszzük a fogszabályozó készülékemet menjek el egy állkapocsizületi felmérésre, ahol visszajelzést kap arról, hogy a fogaim állás harmóniában vannak-e az állkapocsizületeimmel.

Ez teljes mértékben az én érdekemet szolgálja, hogy később ne legyen rágási problémám. Nagyon szimpatikusnak tartom, hogy a kezelés Gábornak nem ér véget azzal, hogy leveszi a készüléket hanem nagyon nagy hangsúlyt fektet a  „follow-upra”.

A fogszabályozó kezelés elkezdésének alapja egy megállapodás, melynek lényege, hogy az elvárt végeredmény érdekében a páciens és az orvos egy kétoldalú megállapodást köt. Ez talán furcsán hangzik, de jogi, elvi és technikai értelemben ez a helyes megállapítás. Mit is jelent mindez a gyakorlatban? Azt, hogy mindkét fél felelős a maga módján a kezelés sikeréért. Most az orvos felelősségével foglalkozom, de fontos kihangsúlyozni, hogy nem elhanyagolható a páciens felelőssége sem, amire későbbi blogokban visszatérek.

Amint korábban már kitértem a fogszabályozás egy orvosi beavatkozás, ráadásul nem életmentő, azaz önkéntes. A páciens dönt a rendelkezésre álló információ birtokában. Azaz, a legelső orvosi feladat az információ átadása. Ez igaz a kezelés előtt a páciens döntésének kialakítása érdekében, de nagyon fontos ez az informálás a kezelés alatt is. Miután régóta foglalkozom különböző oldalakon tanácsadással, elmondhatom, hogy nagyon gyakran tesznek fel a páciensek olyan kérdést, amit valójában egy a kezelésben nem érintett orvos nem tud megválaszolni. Mik ezek a kérdések? Pl. Meddig tart a kezelésem, ha 1 hónapja tették fel a fogszabályozó készülékemet. Vagy pl. kell-e alsó készülék, mert az orvosom még nem mondta, hogy felteszi-e, vagy mikor kerül fel. Vagy kell-e fogat húzni, mert bár tart már a kezelés, az orvosom nem mondta még biztosra a foghúzást. Mint internetes tanácsadó nem ismerem az eredeti kezelési tervet, ilyen kérdésre nem lehet erre semmi okosat válaszolni, csak azt, hogy kérdezze meg a kezelőorvost. Egy jól működő bizalmi páciens-orvos kapcsolatban nem is lenne kérdés, hogy ezeket a kérdéseket a páciens a saját kezelőorvosának teszi fel. Miért fordulnak a páciensek mégis egy internetes fórumhoz?

A legkedvezőbb forgatókönyv, ha csak a rendelőben nagy a páciensforgalom, egy páciensre kevés idő jut és az orvos, bár kedves a pácienséhez, de nem ér rá ilyen dolgokkal foglalkozni. Vagy éppenséggel az orvos még nem ismerte fel azt, hogy a mai orvoslásban a kezelési döntések már nem úgy történnek mint régen. Régebben a páciens teljesen alávetően fogadta el azt amit az orvos előírt (nem is azt írom, hogy javasolt). Régebben a páciens-orvos viszony teljesen alá-fölé rendelt volt. A mai páciens elvárja az információt, akár már előzetes informálódás után megy a rendelőbe és kérdéseket akar feltenni. Sőt szolgáltatást vár el, aminek része, hogy nem csak a fogaival, de a személyével is foglalkozzanak. Ez már egy másik páciens-orvos viszony, ami egy más orvosi hozzáállást igényel.

Azaz, mindezek tekintetében az orvos feladata, hogy a legszükségesebb információkat átadja a páciensnek. Feladata, hogy a kezelés alatt is válaszoljon a kezeléssel összefüggő kérdésekre. Hatások, mellékhatások, rizikófaktorok ismertetése. Amennyiben a kezelés során valami nem várt esemény történik azt ismertetni kell a pácienssel és azt is, az új helyzetet hogyan kezeli.

Azaz a kezelés során a kellő kommunikáció az orvos feladata.

A rosszabbik forgatókönyv, amikor a páciens már olyan kérdéseket tesz fel, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a páciens bizalma megrendült orvosában. Az nem válaszol a kérdésekre, nem bánik a pácienssel barátságosan, a kezelés nem halad, vagy rossz irányt vett, de nem látszik, hogy annak elkerülése érdekében mit tervez az orvos.

Ez a legnehezebb helyzet, de még ekkor is van talán remény, hogy a páciens leüljön kezelőorvosával, az orvos-váltás nem kis kihívásokkal járó procedúrája előtt. Alapvetően mindkét fél érdeke a kölcsönös bizalom és ennek megteremtése és megtartása érdekében mindkét félnek tennie kell.